Azok a csodálatos hegyek...!

A hegy a szerelem jele. Isten azért teremtette a hegyeket, hogy a Föld meg tudja érinteni a Mennyet. A hegy az, ahol a Föld és a Menny összeér. A hegy az, ahol várat lehet építeni, a természetes, a kőszikla, a kezdet... és a vég.

A hegyekről elérhetjük a felhőket, a hegyek nem mások, mint álmaink. Elérhetjük a Mennyet, a vágyaink magasra nyúlnak.

A hegyek titokzatosak. Nem tudjuk, mi van a hegy gyomrában. Kincs? Troll? Barlangok?

A hegy él. Lélegzik, velünk együtt. Megcsókolja a Mennyet, így testesíti meg azt az örök szerelmet, ami a világot mozgatja, az örök szeretetet, amit a Jóisten ad az embereknek.

*

Norvégia tele van hegyekkel. Ahol laktam, egy üvegajtó vezetett a teraszra - egész nap ellettem volna az ajtó előtt. Csak bámultam. Gyönyörű volt, fenséges. Minden napszakban fel lehetett valami újat fedezni: napnyugta, napkelte, felhőkkel, felhők nélkül, mindenhogyan CSODÁLATOS volt. Nem is ragozom tovább, a kép is elég beszédes.

*

Mindössze 3 napot töltöttem Norvégiában, ebben a gyönyörű és drága országban. Pénzügyek: összesen 70 latot váltottam, ez norvég koronában 700 egységet tesz ki, és (!) kajára még lehet, hogy így sem jutott volna, ha a család, akiknél laktam volna nem ajánlotta volna fel, hogy fizetik ők a gulyásleves hozzávalóit. Ugyanis, csináltam nekik kb. 12 l gulyáslevest (nagy sikere volt!) :)) Csak pár adat:

- Norvégiában a legolcsóbb chips a Pringles - ami minden más országban a legdrágább ugyebár (kerekfejű bajszos bácsi, henger alakú dobozon). Ennek ellenére nem bántam, hogy a reptéren életem legdrágább chipséért kiadtam annyit, amennyit, mert a visszajáróban ott figyelt egy olyan 20-koronás is, amit emlékérmeként gyártottak! A gulyáshoz ca. 1 kiló húst vettünk - annyiba került, mint az a cipő, amit itt vettem októberben! (8000 Ft)

- Kóstoltam bálnahúst! Halízű, fekete a húsa, de édesebb egy picivel, mint a normál hal (tudom, a bálna nem hal...), de a húsa amúgy rágósabb, mint más hús - bár szerintem ez az elkészítésétől is függ.

- Imádtam a család házi kenyerét! Mindenféle magvakból + túróból készül! Nagyon fincsi, receptet majd írom, próbáljátok ki, tényleg ajánlom! :))

- LÁTTAM! (de ez már kiderülhetett az előző bejegyzésemből is). Varázslatos, mágikus, mikor néztem, olyan különös érzés fogott el. Próbáltam ezt megörökíteni az előző írásomban. (Vicces adalék: én nagyban tátottam a számat, és fényképezgettem és bámultam felfele, mire Kalle (szállásadóm) csak legyintett. Hiába, akiknél mindennapos az északi fény...)

- Voltam két múzeumban. A POLARIA-ban, ahol filmet vetítettek Norvégiáról, a Spitsbergák élővilágáról (ott már van jegesmaci! Tudtátok, hogy fókát eszik? Hogy max. 800 kg lehet egy példány? Ill. akkörül vannak? Hát nem találkoznék velük szemtől szemben... Ja, és nem alszanak téli álmot, barna rokonaikkal ellentétben...). A másik film természetesen az északi fényről szólt. Rájöttem, hogy boldognak kell lennem azokkal a képekkel, amiket én csináltam, és azzal a fénymennyiséggel, amit én kaptam a két nap során, mert hosszú évek munkája elkapni egy-egy olyan fényjátékot, amit a filmben mutattak... ahhoz tényleg ott kell élni, vagy legalábbis huzamosabb időt el kell tölteni Norvégia északi részén. És milyen igaz! Tromsőben TÉNYLEG minden este látni a fényt! :))

- A másik múzeum a Tromsö múzeum volt - arra már nem sok időm volt. De azért gyorsan bejártam. Azért mondom, hogy nem sok, mert 4-kor már tök sötét volt, és egy percet sem akartam elmulasztani a friss levegőből, a csodálatos hegyek látványából, s nem beszélve arról sem, hogy az északi fényt is esetleg láthatom.

- Amit csak messziről láttam: a Sarki Templomot. Messziről és kivilágítva. De gyönyörű volt!

- A norvégoknak kicsit más az arcformájuk, mint nekünk: csúcsos, hegyes orr, magasan ülő pufók orcák, kerek áll. Tényleg nagyon tipikus, ha arra jártok, majd biztosan Nektek is feltűnik! Mellesleg mosolygósak is (ki nem lenne az, ilyen fizetés mellett...), és segítőkészek is! (Pl. este, mikor álltam a buszmegállóban, egyszercsak odajött egy srác, hogy ha nem jön a busz időben, akkor nyugodtan hívjak taxit és ha felmutatom a számlát a busztársaságnak, akkor kifizetik. Szuper! De persze inkább megvártam a buszt... addig is gyönyörködtem a fényben, a tengerben, a hegyekben...)

- Amit megtanultam Norvégiában: nevetni kell. Magunkon, az életünkön, mindenen. Minek keseregni? A nevetés a legfontosabb dolog! Ők is nevetnek, sokat, magukon is! Pl. a jegyvásárlást egy trollal reklámozzák, oda is van mellé írva: mutasd be jegyedet a konTROLL-nak! Jókat derültem mindig ezen a reklámon. :)) 

- A szállásadóimmal annyira jó volt! Képzeljétek, a bácsi a repülőtérig kísért! De esténként  mindig jókat beszélgettünk: hallgattam előadását a norvég történelemről, arról, hogy Dániából "importálták" a királyt, 1905-ben, hogy milyen istenségek után nevezték el az ősnorvégok a fjordokat, hogy a számik és a norvégok között még manapság is milyen komoly ellentétek állnak fent, sőt, hogy az egyetemeken is támadtak két számi lányt. (A Tromsö múzeumban amúgy sok minden volt a számikról, hagyományaikról, politikai helyzetükről, mindenről - tudtátok, hogy az egyik madarat számiul úgy hívják, hogy "állat"? Így is írják, a norvég számik esetében mindenképpen van ékezetes a, mint nálunk! ;)) ). Persze, szóba került még az EU is, meg mindenféle, nagyon jó volt, én is élveztem a beszélgetéseinket! 

És a norvég nyelv... egyszerűen valami fantasztikusan csodálatos! Jól van, jól van, abbahagyom, ismertek, mennyire odavagyok a skandináv nyelvekért. :)) De ide még szeretnék visszatérni! :))

* A trollok kővé tudnak változni! Sőt, változtatni is akár...!

* A finn eredetileg számit jelent. Talán norvégül. Nem tudom már. Mindenesetre, a legészakibb tartománya Norvégiának: Finnmark! Vicces. persze, mondanom sem kell, ez a része határos Finnországgal. :))

Oh, Skandinávia, én örök szerelmem! 

This was an entry about my favourite country. I knew before going to Norway, that will be a long love, knew it, before it. But, I, myself have not thought that it would be really that impressive! And yes, it is. :)) The mountains, the ocean, oh my...

I was staying with CS, again, and I had a perfect accommodation. I tasted whale, I cooked goulash, we had interesting discussions about EU and about politics, but also , about Norwegian history and kings... and about languages, of course. The museums were nice, the mountains wonderful, the prices horrible, Norway tastes sweet - and I met an Australian girl at the airport. Soo great trip:..!