There were a lot of happening this week, indeed. With Elo and Stella, we went to the EVS-gathering. It was really good but, of course, U could imagine, after saying goodbye to Ulyana, I did not really have the mood to go anywhere. But, after a while, I just started to feel better and better. At least, I could speak Latvian a lot :)) So cool. And I met Natali and also Morgane... but the best was the Elo and Stella were with me. I really dont know, what I would have done if they dont suggest me going together to this party. In the evening, I stayed with them, but in the morning, we had to start very early - they had a small trip to Saulkrasti to a pottery exhibition.
And I started to hitch-hike. Yes, it will happen, yes, I will succeed - and so did I!!! A truck-driver picked me up, so he could speak English, but U will not imagine, where he was driving from .... from Hungary! Really, if I were reading this, I coul not believe, but it was happening with me - even when he dropped me out, I got a 1.5 l Hungarian made grape juice... coool! The only problem was that he was not driving to Sigulda, because being an Estonian, drived to Valga, so he put me down in Ilciems. 15 km from Sigulda. I went to a shop to ask, what time the bus goes. The answer was: "Oh dear... U've just missed - the last bus went 2 hours ago... the next one comes in 4 hours." Imagine me, with one hand, walking in the forest, in the road, keeping in my one and only hand my grape juice, stopping for each cars which goes by (1/10 mins), and Nicolas is calling me, if Im at home already, because he is ready to come to Sigulda... :)))) Soon I got a car, anyway, just had to walk 2 km-s, and he could catch the bus at 4, we already met at around 5.
The walk we took was very nice and I remember it with pleasure. So for the food. So for his good company. So for the long night talking. And listening to his music. And his perfect dinner gosh, I feel hungry again if I think back of chicken with the red wine. It was just perfect - before Uly left, I thought, I will spend my next day alone. No. We sat around our table, 5 people, Ucha, Vroni, Vroni's friend, Nicolas, me. Friendly atmosphere, happy moments. :))
Mit is írhatnék a vasárnapról. Azt hittem, unalmas lesz, eseménytelen... de nézzük a bulitól.
Először baromira nem volt kedvem részt venni benne, mert hát Uly elment, szomorú voltam, nem akarok partizni. De akkor megnyugodtam, mikor felhívott. Gondoltam, hogy fel fog hívni, mert mikor augusztus végén hazament, akkor is felhívott még Daugavpilsből. Akkor megnyugodtam, és ő is nyugodtabb volt már. Utána jobb lett a parti is. Egy EVS-esten voltunk, ahol sokat volt alkalmam használni a lettet. Sok önkéntes vett részt, sok kaját kóstolhattunk (fokhagymáspirítós, maize zupa, egy csomó minden volt, tényleg, csak már nem emlékszem rá), aztán vegyültünk is a többiekkel, meg egymás közt is beszélgettünk - igazából hálás voltam Elónak és Stellának, hogy velem maradtak, mert egyedül éreztem volna magam.
Hú de annyira megörültem, mikor Morgane és Natali is betoppantak. :)) Natali éppen két olasz srácot szedett össze a reptérről, akik az új liepájai projektben fognak részt venni - bicikli-összeállítás, két hónapos menet.
Éjjel a lánykáknál aludtam, Jurmalában, de másnap korán keltünk. Programjuk volt Saulkrastiban, egy fazekasműhelyt mentek megnézni, meg lehetett talán agyagozni is. Én hazafelé stoppal jöttem. Egy észt kamionos vett föl. Nem találjátok ki honnan szállított ételt-italt: otthonról, Magyarországról!!!! :)) Kaptam is tőle egy másfél literes szőlőlevet... :) Egyetlen bökkenő az volt, hogy egy szinte lakatlan településen tudott kitenni, mivel már így is késésben volt és kénytelen volt közvetlenül Valgába menni, nem tudott Sigulda felé elkanyarodni. Így 15 km-re Siguldától érkeztem meg. A boltos nénivel való társalgásomból kiderült, hogy az előző busz két órája ment el, a következő meg 4 óra múlva jön... éljen. :D Maradt tehát a gyaloglás. De csak két kilométerig, mert hamar felvettek (kb. a 3. autó, tehát fél órám volt sétálgatni az erdő mentén...). De vicces volt, én jókat nevettem magamon, ahogy félkézzel battyogok, hónom alatt a szőlőlével, Nicolas meg telefonál, hogy akkor ő most indulna. :D Merthogy megbeszéltük, hogy ha szép lesz az idő, akkor sétálunk a Nemzeti Parkban, a siguldai részén.
Hamar hazaértem a stoppal szerencsére, így tudtam hívni, hogy ok, jöhet. Nagyon jó kis napot-estét töltöttünk amúgy együtt, sokat beszélgettünk a kirándulás alatt, plusz utána, a vacsi, amit főzött.. - huh megnyaltam utána mind a 10 ujjamat... (illetve csak ötöt tudtam, bocsi.... ) vörösboros csirke .... még most is összefut a számban a nyál, ha rágondolok. Szóval szuper volt, hogy vacsi volt, körülültük az asztalt (átjöttek Ucháék, Vroninak még egy jóbarátja is itt volt).. csöppet sem voltam már szomorú, igazán kegyes pillanatai voltak a boldogságnak. :)) Hihihiii... azért valljuk be, április elsejéhez méltó nap volt. :)) minden szempontból. :)) Pl. végre meghallgathattam a dalt, ami már napok óta a fülemben csengett:
