Dear all,

how are you? I'm fine, I've had another great day.

I've realized, that if I don't speak Russian and/or Latvian, I cannot communicate with people. So, I asked Ulya to teach me some Russian. We started today with cyrillic letters, gosh, I felt so stupid! That was really hard to me! Need to buy paper and I should practice them, or hang it onto my cupboard.

In the afternoon, we went to cinema, and watched Just Go With It. Luckily, it had subtitles, I mean, luckily, it was originally English, so I could understand. Funny movie, we laughed a lot. :) 

Finally, Fatih cooked some special Turkish food, köfki, if I understood correctly. Tmr's going to be my first day at work. :) Good night!

 

Ma tényleg nem volt semmi különleges - leszámítva, hogy minden pillanatot különlegesnek érzek, mert itt lehetek. Már most, ebben a két napban is rengeteg dolgot tanultam. Az egyik, hogy a jóságot és a kedvességet nem visszaadnunk kell, hanem továbbadnunk. Szerintem ez nagyon fontos! A másik dolog, hogy igenis vannak olyan pillanatok, élmények, amelyek örökre összekötnek embereket. Lehet, hogy sosem találkozunk már utána, de amit együtt élünk meg, az örök emlék marad. A harmadik dolog, hogy mindenből lehet kihozni a legjobbat. Élhetnék úgy, hogy hm, eljöttem a világ végére egy kisvárosba, ahol semmi érdekes nincs... de láthatjátok, hogy mennyi minden van! :) Egyre optimistább leszek talán. Persze, tudom, ez még naivitás, az első két nap után, biztos vagyok benne, hogy lesznek itt még szürke hétköznapok, nyögvenyelős hetek, borongós hétköznapok, de megpróbálok akkor is arra gondolni, hogy most, ebben az évben, itt a helyem, valamint, arra gondolni, hogy ez alatt az egy év alatt mennyit tanulok.

Mi történt tehát ma?

Rájöttem, hogy Lettországban lehetetlen érvényesülni orosz vagy lett nyelv ismerete nélkül.Ezért megkértem Ulyanát, hogy tanítson nekem pár dolgot oroszul. A cirill betűkkel kezdtük. Hát, ez valami szörnyű! Mármint átállítani az agyam arra, hogy a H az n, a B az v, a P az r, az X az h... huhh... izzadtam vele rendesen! Majd akarok venni valami lapot, és kifüggesztem, meg gyakorlom... muszáj muszáj és szeretnék valami jó kis szintre elérni vele. Végülis, az egész évet tanulásra szeretném szánni - nem a hagyományos értelemben véve. :)

Utána, bedobtunk valami kaját, majd vártuk, hogy mikor jön Santana, a mentorom, és elmentünk moziba. Jó kis film volt. Utána hazajöttünk, persze, előtte bevásároltunk, Fatih pedig köfkit, vagy mit csinált. Ilyen kis húspogácsát, tésztával (a tésztához szósz is volt).

Most beugrottak Zannáék! 

Szerző: elzazi  2011.07.24. 21:21 5 comment

Tags: film friends russian english life cinema work moments latvia santana thinking dinner memories philosophy live a life turkish food

Trackback address for this post::

https://lettlat.blog.hu/api/trackback/id/tr113094612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gergely Ádám 2011.07.25. 15:51:56

Köftét csinált nem?:)

elzazi 2011.07.25. 18:30:54

@Gergely Ádám: igen, köftét :) máf ki if jafítottam :)

boszi.ka 2011.07.30. 18:06:56

Nagyon szép gondolatok!!!

boszi.ka 2011.07.30. 18:08:21

Én vagyok a boszika!

pusz:Emi
süti beállítások módosítása