Mielőtt belefognék a hétvégébe, elmesélem a péntek estét.
Anete meghívott a barátaihaz minket, egy társasjáték estre. Ulyana náthás, ezért nem jött el, azt mondta, inkább kialussza magát, hogy tudjon velem jönni másnap a Rundāle palotába - mire hazaértünk, 10 óra fele, már aludt is.
Anetével a városban találkoztunk, egy jó 20 perces gyalogút volt, mire elértük Zāne lakását, de nagyon szép helyen laknak, és a lakás is nagyon jó. Zāne 20 éves, imád teázni. Mi voltunk az elsők, mert még csak Zāne legjobb barátja, Anete osztálytársa, Matis volt ott - egy nagyon helyes, nagyon kommunikatív és udvarias srác. Zāne imádja a teákat, mint említettem, és ezeken a társasjáték esteken, főz vagy 10 liternyit, de ő állítja össze az alapanyagokat. Az aznapi tea fahéjas - almás - szegfűszeges volt, nagyon finom volt!
A szabotőr nevű játékot játszottuk: ez egy olyan kártyajáték, amiben 4-féle típusú kártya van. Vannak személyek (szabotőr vagy-e, vagy sem), vannak aranykártyák (arany, illetve két kő), útépítő, valamint akciókártyák. A játék arról szólt, hogy a kis törpék építik az utat az aranyhoz, ám a szabotőrök próbálják ezt mindenhogyan megakadályozni: vagy azzal, hogy rossz fele építik az utat, vagy úgy, hogy blokkolják a többi játékost az akciókártyákkal (pl. hogy nem építhet a következő körben, vagy bezárják, stb.), de egy idő után persze a játékosok rájönnek, ki a szabotőr és szabotálják.
Az első kört még nagyon élveztem (Anetének az első pillanattól kezdve nem tetszett), míg a második kör már annyira bonyolult volt, annyi új akciókártya volt a játék 2. verziójában, hogy a szabályokra való figyelés, a koncentrálás, a sok új kártya szerepének megjegyzése és az ezekre való figyelés elvette a játék örömét...
Ekkorra már megérkeztek a többiek is, szóval ez a második kör jóval tovább tartott, 10 felé fejeztük be. Akkor már én is nagyon elálmosodtam, meg Anete is menni szeretett volna, így elindultunk. Ja, merthogy Fatih is ott volt, persze ő nem is vett részt egyik körben sem... Matis aranyos volt, hazadobott minket kocsival.
Aranyosak voltak a lányok, Anete barátnői, örülök, hogy megismerhettem őket. Zāne mondta, hogy máskor is szeretettel vár minket, ezeken az esteken, majd értesít minket, Anetén keresztül. :) Amúgy havonta egyszer van ez a társasjáték est, már alig várom a következőt. Állítólag Aliast fogunk játszani, ami szómagyarázós - úgyhogy muszáj lesz magammal vinnem a szótáramat. :))
On Friday night, Anete told us that there is going to be a boardgame night at her friends. We (Fatih and me) also went there. It was very nice, the company was great, however, the second round of Sabouteur was too much difficult for me... it was so many rules you had to take into account and pay attention to, it just took away the joy of the play. But anyway, we could taste Zāne's incredibly delicious tea (this time with apple and cinnamon), so we had a good time. Hopefully, we meet next month, again. :))
